Gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD)
Elnevezések:
reflux-betegség, gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB).
Mi az a savas reflux? A gyomor normálisan savas tartalma visszajut a nyelőcsőbe, amely utóbbi feladata az étel eljuttatása a gyomorba a nyelés során. A folyamat normálisan is előfordul (azaz a reflux esemény normális jelenség), csak ha a nyelőcső tűréshatáránál többször vagy hosszabb ideig tart a savas expozíció, akkor keletkezik nyálkahártya károsodás. Ezt a jelenséget nevezzük már reflux betegségnek, a legtöbb esetben típusos panaszokkal, tünetekkel jár.
Mik a reflux-betegség típusos tünetei? Mellkasi- szegycsont alatti belső égő érzés; égő érzés a torokban; gyomorszáji égő érzés (más néven gyomorégés); rekedtség; ismeretlen eredetű köhögés; felhasi puffadás.
Hogyan lehet csökkenteni magunktól a refluxos tüneteket? Az ismert reflux betegeknek az egyénileg kialakított, meghatározott ideig alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett étrendi és életmódi javaslatokat is javasolt betartaniuk, amely utóbbiak enyhe és átmeneti tünetek esetén gyakran önmagukban is gyógyuláshoz vezetnek. A legfontosabbak, hogy kerüljük a refluxot fokozó ételek fogyasztását (pl. szénsavas italok, kávé, csokoládé, alkohol, erős fűszeres és zsíros ételek), valamint kerülni kell a lefekvést 3 órával az étkezést követően. Emellett csökkenti a reflux események számát a túlsúllyal rendelkezők testsúly csökkentése, a dohányosok leszokása, ha a naponta 1-2x nagyobb mennyiségű ételt fogyasztók elosztják a mennyiséget 4-5 kisebb adagra, illetve ha az ágy feji végét megemelik 30 fokos dőlésűre.
Mikor keressünk fel mindenképpen szakorvost? Sokan otthon kezelik a fenti tüneteiket vény nélkül kapható sav-közömbösítő készítményekkel (antacidákkal), teákkal, enyhe lúgosító vagy savközömbösítő italokkal, így fontos megjegyezni azokat a szempontokat, amikor mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat és azokat a körülményeket, amikor emelkedett a súlyos betegség- vagy szövődmény kockázata és ezek kizárása vagy éppen megelőzése a kivizsgálás célja.
A reflux-betegség tüneteit utánozhatják más kórképek illetve következményeként (szövődményként) is kialakulhatnak miatta súlyos kórképek (Barrett-metaplasia, amely rákra hajlamosító állapotnak tartandó, emellett vérző fekélyek, nyelőcső peptikus szűkületek, nyelőcsőrák stb.), így fokozott körültekintést igényel, ha a tünetek sokáig tartanak, nem kontrollálhatóak, gyakran visszatérnek és ha a daganatos megbetegedések kialakulása szempontjából kockázatos korba lépünk (hazánkban ~40-45 év).
A súlyos betegségre utaló jelek (alarm jelek) esetén mielőbbi részletes szakorvosi kivizsgálása szükséges: fogyás, vérzés, erős fájdalom, láz, folyamatos hányás, nyelési nehezítettség, vérszegénység, tapintható hasi térfoglalás, családban közeli rokonoknál ismert rákbetegség, vagy rákbetegség a saját anamnézisben.
Mit várhatunk a szakorvostól? A szakorvos feladata a diagnózis felállítása, más lehetséges okok kizárása, a figyelmeztető jelek gondos kivizsgálása és a kezelés elrendelése (vényköteles, hatékony savtermelést gátló gyógyszerek, kiegészítő kezelések, életmódi javaslatok stb.). Mindez azt is jelenti, hogy típusos tünetek esetén fiataloknál nem szükséges gyomortükrözést végezni, ha megfelelő ütemben és tartóssággal szűnnek a panaszok. Azt is jelenti, hogy a sikertelen kezelés esetén utána kell járni a panaszok mechanizmusának, mérlegelni kell a funkcionális (de objektív) vizsgálatokat (nyelőcső manometria, 24-órás pH-metria, impedancia vizsgálat stb.), amelyek bizonyítják a refluxot vagy a nyálkahártya túlérzékenységét. Rekeszizomsérv esetén (hiatus hernia) mérési eredményekkel alátámasztva mérlegelni kell a műtéti megoldás indokoltságát és egyénileg a sikeresség esélyét.
Mi az a savas reflux? A gyomor normálisan savas tartalma visszajut a nyelőcsőbe, amely utóbbi feladata az étel eljuttatása a gyomorba a nyelés során. A folyamat normálisan is előfordul (azaz a reflux esemény normális jelenség), csak ha a nyelőcső tűréshatáránál többször vagy hosszabb ideig tart a savas expozíció, akkor keletkezik nyálkahártya károsodás. Ezt a jelenséget nevezzük már reflux betegségnek, a legtöbb esetben típusos panaszokkal, tünetekkel jár.
Mik a reflux-betegség típusos tünetei? Mellkasi- szegycsont alatti belső égő érzés; égő érzés a torokban; gyomorszáji égő érzés (más néven gyomorégés); rekedtség; ismeretlen eredetű köhögés; felhasi puffadás.
Hogyan lehet csökkenteni magunktól a refluxos tüneteket? Az ismert reflux betegeknek az egyénileg kialakított, meghatározott ideig alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett étrendi és életmódi javaslatokat is javasolt betartaniuk, amely utóbbiak enyhe és átmeneti tünetek esetén gyakran önmagukban is gyógyuláshoz vezetnek. A legfontosabbak, hogy kerüljük a refluxot fokozó ételek fogyasztását (pl. szénsavas italok, kávé, csokoládé, alkohol, erős fűszeres és zsíros ételek), valamint kerülni kell a lefekvést 3 órával az étkezést követően. Emellett csökkenti a reflux események számát a túlsúllyal rendelkezők testsúly csökkentése, a dohányosok leszokása, ha a naponta 1-2x nagyobb mennyiségű ételt fogyasztók elosztják a mennyiséget 4-5 kisebb adagra, illetve ha az ágy feji végét megemelik 30 fokos dőlésűre.
Mikor keressünk fel mindenképpen szakorvost? Sokan otthon kezelik a fenti tüneteiket vény nélkül kapható sav-közömbösítő készítményekkel (antacidákkal), teákkal, enyhe lúgosító vagy savközömbösítő italokkal, így fontos megjegyezni azokat a szempontokat, amikor mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat és azokat a körülményeket, amikor emelkedett a súlyos betegség- vagy szövődmény kockázata és ezek kizárása vagy éppen megelőzése a kivizsgálás célja.
A reflux-betegség tüneteit utánozhatják más kórképek illetve következményeként (szövődményként) is kialakulhatnak miatta súlyos kórképek (Barrett-metaplasia, amely rákra hajlamosító állapotnak tartandó, emellett vérző fekélyek, nyelőcső peptikus szűkületek, nyelőcsőrák stb.), így fokozott körültekintést igényel, ha a tünetek sokáig tartanak, nem kontrollálhatóak, gyakran visszatérnek és ha a daganatos megbetegedések kialakulása szempontjából kockázatos korba lépünk (hazánkban ~40-45 év).
A súlyos betegségre utaló jelek (alarm jelek) esetén mielőbbi részletes szakorvosi kivizsgálása szükséges: fogyás, vérzés, erős fájdalom, láz, folyamatos hányás, nyelési nehezítettség, vérszegénység, tapintható hasi térfoglalás, családban közeli rokonoknál ismert rákbetegség, vagy rákbetegség a saját anamnézisben.
Mit várhatunk a szakorvostól? A szakorvos feladata a diagnózis felállítása, más lehetséges okok kizárása, a figyelmeztető jelek gondos kivizsgálása és a kezelés elrendelése (vényköteles, hatékony savtermelést gátló gyógyszerek, kiegészítő kezelések, életmódi javaslatok stb.). Mindez azt is jelenti, hogy típusos tünetek esetén fiataloknál nem szükséges gyomortükrözést végezni, ha megfelelő ütemben és tartóssággal szűnnek a panaszok. Azt is jelenti, hogy a sikertelen kezelés esetén utána kell járni a panaszok mechanizmusának, mérlegelni kell a funkcionális (de objektív) vizsgálatokat (nyelőcső manometria, 24-órás pH-metria, impedancia vizsgálat stb.), amelyek bizonyítják a refluxot vagy a nyálkahártya túlérzékenységét. Rekeszizomsérv esetén (hiatus hernia) mérési eredményekkel alátámasztva mérlegelni kell a műtéti megoldás indokoltságát és egyénileg a sikeresség esélyét.